fotó: http://drsoregistvan.lapunk.hu/modul=galeria&a=99516&p=2
KATALIN
Név jelentése: tiszta
Név eredete: Egyiptomi-görög-német-magyar eredetű
Név elemzése:
A Katalin név olyan személyiség kialakulásához járulhat hozzá, aki rendkívül élvezi mások társaságát, és mindig új arcokat szeretne megismerni. Ennek az egyéniségnek szinte lételeme a változás, gyorsan vág az esze, kreatív és sokoldalú. Nagyon szeret utazni, és olyan munkákat végez szívesen, melyekben használhatja ezeket az adottságait. Nehézségekbe azért ütközhet, mert az állandóság és nyugalom nagyon távol áll tőle.
Becenevek:
Kata, Katácska, Kati, Katika, Katinka, Kató, Katóka, Katus, Katuska, Katalinka, Katica, Katuci
Naptári napok: Április 30. és November 25.
Naptárban nem szereplő névnapok: Február 13. ,Március 9. , Május 9. , Szeptember 15. , December 31.
NÉVADÓINK
BÁNFFY KATALIN
Batthyányné alsólindvai Bánffy Katalin
XVI.századi magyar nagyasszony, Batthyány Ferenc hadvezér és politikus felesége.
Bánffy Katalin az alsólindvai Bánffy családból származott. Édesapja alsólendvai Bánffy Miklós, ajtónállómester, Pozsony vármegye főispánja, édesanyja Margareta von Sagan hercegnő volt. Bánffy Katalin férje Batthyányi Ferenc bán. A férj sokat volt távol hadban, vagy gyűlésen, így gyakori volt köztük a levélváltás, melyet a kor szokásaitól eltérően magyar nyelven végeztek. Bánffy Katalin ezen kívül latinul és németül is levelezett többek között Miksa királlyal, az özvegy Mária királynéval és Medici Katalinnal. A kortársai a legszellemesebb (legműveltebb) magyar asszonynak tartották. Kanizsai Orsolya közeli barátnője volt.
Férjétől nem született gyermeke, így más családok gyermekeinek nevelését vállalta magára németújvári és rohonci udvarában. Nemes családok kérvényezték, hogy vegye magához gyermeküket nevelőiskolává váló udvarába. Ha egy lány férjhez készült menni, a menyegzőt is Bánffy Kata szervezte. Maga is részt vett a ház körüli teendőkben, hímezett, varrt, font, csipkét vert és koszorút kötött. Férje kérésére ágyúgolyót önteni is megtanult. Kertkultúrája Európa-szerte ismert volt, gyümölcsöt szállított a Németalföldre, az esztergomi érseknek, a magyar királyi udvarba és más uralkodóknak is. Sikeres volt a hal- és baromfitenyésztésben. Kedvelte a vadászatot, értett az orvostudományhoz. A mohácsi csata után több üldözött családot befogadott. Utolsó ismert levelét 1563 januárjában írta. Ez év szeptemberében még részt vett Miksa magyar király koronázásán, ám következő évben nem jelent meg Zrínyi Miklós esküvőjén – valószínűleg már nem élt. Levelezéseit ma a körmendi levéltár, a Magyar Országos Levéltár, a Bécsi Állami Levéltár, a Brüsszeli Levéltár és az Erdődy család levéltára őrzi. 1936 és 1951 között a nevét viselte a szolnoki leánygimnázium, amit a gimnázium alapítványának elnevezése ma is őriz.
VARGA KATALIN
Halmágy 1802. augusztus 22. – Halmágy 1852 után
„A szászföldi Kőhalomszék Halmágy nevű községében született. Apja Varga János kisbirtokos, anyja Rosondai Katalin, mindketten régi hadnagyi család sarjai. Szüleit még gyermekkorában elveszítette, és testvéreivel együtt hányatott ifjú kor várt rá.
Katalin férjhez ment, de férjét korán elveszíti, s özvegyként maga műveli kis, öröklött földecskéjét, amely megélhetést ad számára. Hamarosan azonban egy szerencsétlen kimenetelű pör igazságtalan ítélete nincstelenné teszi. 1840 tavaszán a legnagyobb nyomorban tengődik Bécsben, ahol segélykérés miatt tartózkodik; birtokügye azonban végleg elvész, s ekkor visszatér Erdélybe. Ekkor érlelődik meg benne az elhatározás : bécsi tapasztalatait, komoly képességét […] erejét a kizsákmányolt jobbágyok hasznára fordítja. A „középtermetű, barna, pirosarcú, fekete szemű ”, magyarul, németül és románul beszélő […] 38 éves magyar asszony az abrudvidéki román (bányász)jobbágyok tanácsadójává és rövidesen vezérévé lesz. Varga Katalin beáll a küzdők sorába, a sornak élére. […]
A zalatnai uradalom parasztjainak nyomasztó helyzetét mélyen átérezve, elkészít egy kérvényt, melyet személyesen visz fel Bécsbe az uralkodóhoz, amely összefoglalva tárta fel a három község panaszait ( a vármegye és uradalom tisztjeinek zaklatásai, a súlyosbodó robot…stb.) és kívánságait,. de rövidesen be kellett látnia, hogy a parasztok jogos kérése süket fülekre talál. […] Tettek következnek. […] A hatóságok kezdenek felfigyelni Varga Katalin működésére.
[…] A „veszedelmes lázítónő ” elfogatásával kapcsolatos kísérletek azonban egyelőre még sikertelenek maradnak. […]A nép gyűlölete pedig egyre nő elnyomói ellen; egyre gyakoribbak lesznek a nyílt ellenállások is.
1847 január végén letartóztatják Varga Katalint, s évekig a gyulafehérvári börtönben raboskodik. Ügye 1850-ben kerül napirendre. Az ítélet : „Varga Katalin az állami közbiztonság, a közbéke elleni vétség és a jobbágyoknak földesuruk elleni izgatása miatt – a közel 4 évi vizsgálati fogság után – háromhavi elzárásra, a perköltségek viselésére és a büntetés letöltése után Erdély területéről való eltávolításra ítéltetik.”
[…]
Varga Katalin életének további alakulásáról semmit sem tudunk. Csak a hagyomány tartotta ébren emlékét Halmágyon.” Haláláig rendőri megfigyelés alatt élt.
Felhasznált irodalom:
- A Szolnoki Állami Varga Katalin Általános Leánygimnázium évkönyve : az 1958/59. tanévről. 3-4.o.
- S.n. : Varga Katalin (mozgalmi vezető). In = https://hu.wikipedia.org/wiki/Varga_Katalin_(mozgalmi_vezet%C5%91)
- S.n. : Bánffy Katalin (16.század). In = https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1nffy_Katalin_(16._sz%C3%A1zad)
Varga Katalin Gimnázium Könyvtára 