A magyar kultúra napja ; január 22.

A magyar kultúra napját minden évben január 22-én ünnepeljük.

De vajon tudjuk-e, hogy minek köszönhetjük az ünneplést? Miértek, hogyanok, ezer apró kérdés sejlik fel a kíváncsiakban. Így a magyar kultúra napja alkalmából egy rövid kulturális kvíz kitöltésére invitálom az olvasóimat, melyet az alábbi linkre kattintva lehet kitölteni:

A MAGYAR KULTÚRA NAPJA KVÍZ

Kategória: Uncategorized | Címke: | Megjegyzés hozzáfűzése

Könyvtár karantén idején

Kedves Olvasók!

OLVASMÁNYÉLMÉNYEKBEN GAZDAG, BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT KÍVÁNOK!

Szeretném jelezni, hogy, ha valamilyen indokolt és halaszthatatlan  okból szeretnétek valamit kikölcsönözni a könyvtárból, vagy visszahozni dokumentumot , a hétfői és szerdai napokon 10-12 óráig egészen biztosan benn leszek a könyvtárban (hacsak nem leszek beteg). 
Ha ezek a napok, vagy az időpontok nem jók, és emailt kapok a kérésről, meg tudunk beszélni más időpontot is a 10-12 órai intervallumon kívül. 
Minden jót kívánok!

Üdvözlettel: Kassainé Mrena Judit

Kategória: könyvtári hírek | Megjegyzés hozzáfűzése

KARÁCSONYI KÖNYVJELZŐ 2020.

christmas-picture-3877444_640

Mint minden évben, idén is kedves ajándékot kaptunk nyugdíjas kolléganőnktől, Mrenáné Szakálos Ilonától : egy karácsonyi könyvajánlót, melyet az ő engedélyével megosztok a könyvtár olvasóival.

Szeretettel küldöm könyvlistámat, kívánok békés karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt!                                                                                   Mrenáné Szakálos Ilona

“Minden jó könyv egyforma abból a szempontból, hogy igazabb,   mint ha valóban megtörtént volna, és miután elolvastuk, úgy érezzük, hogy velünk történt, tehát már miénk az egész, a jó, a rossz, az öröm,  a lelkifurdalás, a bánat, a figurák, a helyszínek és az időjárások.”        (Ernest Hemingway)

Olga TOKARCZUK: Hajtsad ekédet a holtak csontjain át

Elin SHAFAK: Az isztambuli fattyú

Ljudmilla ULICKAJA: A lélek testéről

Milan KUNDERA: Tréfa

GALGÓCZI Erzsébet: Vidravas

TOMPA Andrea: Haza

LÉGRÁDI Gergely: Nélkülem

Pasi Ilmari Jääskeläinen: Dombvárosi rejtekjáratok

Margaret ATWOOD: Macskaszem

Ali SMITH: Ősz

Nick HORNBY: Olyan, mint te

Jonas JONASSON: Édes a Bosszú Részvénytársaság



 

Kategória: ünnepek, karácsony, könyvek, olvasásnépszerűsítés | Megjegyzés hozzáfűzése

ADVENT

   Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6.) tart.


Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Advent első vasárnapja, a keresztény egyházi év első napja mindig november 27. és december 3. közé esik.Az adventi időszak

Ehhez a diavetítéshez JavaScript szükséges.

  

Az időszak

Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.

 

SZOKÁSOK

Adventi koszorú

Adventkor a 19- 20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.

Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila, mert a katolikus hagyományok szerint az advent színe a lila, a bűnbánat és a megtérés jelképe, a koszorú négy gyertyája közül – a meggyújtás sorrendjében – az első, a második és a negyedik lila, míg a harmadik, a közelgő ünnepet szimbolizálva: rózsaszín. A negyedik színe a bűnbánat színe, a lila – az adventi felkészülés során ugyanis ugyanúgy önmegtartóztatással, bűnbánattal készülnek a keresztények a közelgő karácsonyra, mint húsvét előtt. A rózsaszín gyertya pedig a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömöt jelenti, az öröm színe a fehér, de ha ez lilával keveredik, akkor rózsaszín lesz belőle. Az elvilágiasodott szokások szerint azonban, ma már sokfelé különböző színű gyertyákkal díszítik az adventi koszorút, zöld, sárga, kék, fehér, arany, ezüst, narancssárga és szinte bármilyen színű lehet. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.

Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit,remény, szeretet, öröm. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:

  • Ádám és Éva– mint akiknek      elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
  • zsidó nép– akinek megígérte,      hogy közülük származik a Messiás (remény);
  • Keresztelő Szent János – aki      hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez      (szeretet);
  • Szűz Mária– aki megszülte a      Fiút (öröm – rózsaszín gyertya).

Adventi naptár

Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.

forrás : https://hu.wikipedia.org/wiki/Szerkeszt%C5%91:Mih%C3%A1lyk%C3%B3_P%C3%A9ter/Ideiglenes_szerkeszt%C5%91i_lapok/Kar%C3%A1csony
Kategória: ünnepek | Címke: , | Megjegyzés hozzáfűzése

BOLDOG NÉVNAPOT KATALINOK! EMLÉKEZZÜNK NÉVADÓINKRA!

fotó: http://drsoregistvan.lapunk.hu/modul=galeria&a=99516&p=2

KATALIN

Név jelentése:   tiszta
Név eredete:  Egyiptomi-görög-német-magyar eredetű

Név elemzése:
A Katalin név olyan személyiség kialakulásához járulhat hozzá, aki rendkívül élvezi mások társaságát, és mindig új arcokat szeretne megismerni. Ennek az egyéniségnek szinte lételeme a változás, gyorsan vág az esze, kreatív és sokoldalú. Nagyon szeret utazni, és olyan munkákat végez szívesen, melyekben használhatja ezeket az adottságait. Nehézségekbe azért ütközhet, mert az állandóság és nyugalom nagyon távol áll tőle.

Becenevek:
Kata, Katácska, Kati, Katika, Katinka, Kató, Katóka, Katus, Katuska, Katalinka, Katica, Katuci

Naptári napok:    Április 30.  és   November 25.
Naptárban nem szereplő névnapok:  Február 13. ,Március 9. , Május 9. , Szeptember 15. , December 31.

NÉVADÓINK

BÁNFFY KATALIN

Batthyányné alsólindvai Bánffy Katalin 

XVI.századi magyar nagyasszony, Batthyány Ferenc hadvezér és politikus felesége.

Bánffy Katalin az alsólindvai Bánffy családból származott. Édesapja alsólendvai Bánffy Miklós, ajtónállómester, Pozsony vármegye főispánja, édesanyja Margareta von Sagan hercegnő volt. Bánffy Katalin férje Batthyányi Ferenc bán. A férj sokat volt távol hadban, vagy gyűlésen,  így gyakori volt köztük a levélváltás, melyet a kor szokásaitól eltérően magyar nyelven végeztek. Bánffy Katalin ezen kívül latinul és németül is levelezett többek között Miksa királlyal, az özvegy Mária királynéval és Medici Katalinnal. A kortársai a legszellemesebb (legműveltebb) magyar asszonynak tartották. Kanizsai Orsolya közeli barátnője volt.  

Férjétől nem született gyermeke, így más családok gyermekeinek nevelését vállalta magára németújvári és rohonci udvarában. Nemes családok kérvényezték, hogy vegye magához gyermeküket nevelőiskolává váló udvarába. Ha egy lány férjhez készült menni, a menyegzőt is Bánffy Kata szervezte. Maga is részt vett a ház körüli teendőkben, hímezett, varrt, font, csipkét vert és koszorút kötött. Férje kérésére ágyúgolyót önteni is megtanult.  Kertkultúrája Európa-szerte ismert volt, gyümölcsöt szállított a Németalföldre, az esztergomi érseknek, a magyar királyi udvarba és más uralkodóknak is. Sikeres volt a hal- és baromfitenyésztésben. Kedvelte a vadászatot, értett az orvostudományhoz. A mohácsi csata után több üldözött családot befogadott.    Utolsó ismert levelét 1563 januárjában írta. Ez év szeptemberében még részt vett Miksa magyar király koronázásán, ám következő évben nem jelent meg Zrínyi Miklós esküvőjén – valószínűleg már nem élt.   Levelezéseit ma a körmendi levéltár, a Magyar Országos Levéltár, a Bécsi Állami Levéltár, a Brüsszeli Levéltár és az Erdődy család levéltára őrzi.                                                                                                                         1936 és 1951 között a nevét viselte a szolnoki leánygimnázium, amit a gimnázium alapítványának elnevezése ma is őriz.

VARGA KATALIN

Halmágy 1802. augusztus 22. – Halmágy 1852 után

„A szászföldi Kőhalomszék Halmágy nevű községében született. Apja Varga János kisbirtokos, anyja Rosondai Katalin, mindketten régi hadnagyi család sarjai. Szüleit még gyermekkorában elveszítette, és testvéreivel együtt hányatott ifjú kor várt rá.

Katalin férjhez ment, de férjét korán elveszíti, s özvegyként maga műveli kis, öröklött földecskéjét, amely megélhetést ad számára. Hamarosan azonban egy szerencsétlen kimenetelű pör igazságtalan ítélete nincstelenné teszi. 1840 tavaszán a legnagyobb nyomorban tengődik Bécsben, ahol segélykérés miatt tartózkodik; birtokügye azonban végleg elvész, s ekkor visszatér Erdélybe. Ekkor érlelődik meg benne az elhatározás : bécsi tapasztalatait, komoly képességét […] erejét a kizsákmányolt jobbágyok hasznára fordítja. A „középtermetű, barna, pirosarcú, fekete szemű ”, magyarul, németül és románul beszélő […] 38 éves magyar asszony  az abrudvidéki román (bányász)jobbágyok tanácsadójává és rövidesen vezérévé lesz. Varga Katalin beáll a küzdők sorába, a sornak élére. […]

A zalatnai uradalom parasztjainak nyomasztó helyzetét mélyen átérezve, elkészít egy kérvényt, melyet személyesen visz fel Bécsbe az uralkodóhoz, amely összefoglalva tárta fel a három község panaszait ( a vármegye és uradalom tisztjeinek zaklatásai,  a súlyosbodó robot…stb.) és kívánságait,.  de rövidesen be kellett látnia, hogy a parasztok jogos kérése süket fülekre talál.  […] Tettek következnek. […] A hatóságok kezdenek felfigyelni Varga Katalin működésére.

[…] A „veszedelmes lázítónő ” elfogatásával kapcsolatos kísérletek azonban egyelőre  még sikertelenek maradnak. […]A nép gyűlölete pedig egyre nő elnyomói ellen; egyre gyakoribbak lesznek a nyílt ellenállások is.

1847 január végén letartóztatják Varga Katalint, s évekig  a gyulafehérvári börtönben raboskodik. Ügye 1850-ben  kerül napirendre. Az ítélet : „Varga Katalin az állami közbiztonság, a közbéke elleni vétség és a jobbágyoknak földesuruk elleni izgatása miatt – a közel 4 évi vizsgálati fogság után – háromhavi elzárásra, a perköltségek viselésére és a büntetés letöltése után Erdély területéről való eltávolításra ítéltetik.”

[…]

Varga Katalin életének további alakulásáról semmit sem tudunk. Csak a hagyomány tartotta ébren emlékét Halmágyon.”  Haláláig rendőri megfigyelés alatt élt.

Felhasznált irodalom:

Kategória: Kati-hét, Varga Katalin Gimnázium | Megjegyzés hozzáfűzése

OKTÓBER 23.

SZOLNOK 1956

Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból.  Szolnok megye
Az összegyűlt tömeg a Kossuth téren forrás:Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból

Márai Sándor:

Mennyből az angyal

MENNYBŐL AZ ANGYAL – MENJ SIETVE 
Az üszkös, fagyos Budapestre. 
Oda, ahol az orosz tankok 
Között hallgatnak a harangok. 
Ahol nem csillog a karácsony. 
Nincsen aranydió a fákon, 
Nincs más, csak fagy, didergés, éhség. 
Mondd el nekik, úgy, hogy megértsék. 
Szólj hangosan az éjszakából: 
Angyal, vigyél hírt a csodáról.

Csattogtasd szaporán a szárnyad, 
Repülj, suhogj, mert nagyon várnak. 
Ne beszélj nekik a világról, 
Ahol most gyertyafény világol, 
Meleg házakban terül asztal, 
A pap ékes szóval vigasztal, 
Selyempapír zizeg, ajándék, 
Bölcs szó fontolgat, okos szándék. 
Csillagszóró villog a fákról: 
Angyal, te beszélj a csodáról.

Mondd el, mert ez világ csodája: 
Egy szegény nép karácsonyfája 
A Csendes Éjben égni kezdett – 
És sokan vetnek most keresztet. 
Földrészek népe nézi, nézi, 
Egyik érti, másik nem érti. 
Fejük csóválják, sok ez, soknak. 
Imádkoznak vagy iszonyodnak, 
Mert más lóg a fán, nem cukorkák: 
Népek Krisztusa, Magyarország.

És elmegy sok ember előtte: 
A Katona, ki szíven döfte, 
A Farizeus, ki eladta, 
Aki háromszor megtagadta. 
Vele mártott kezet a tálba, 
Harminc ezüstpénzért kínálta 
S amíg gyalázta, verte, szidta: 
Testét ette és vérét itta – 
Most áll és bámul a sok ember, 
De szólni Hozzá senki nem mer.

Mert Ő sem szól már, nem is vádol, 
Néz, mint Krisztus a keresztfáról. 
Különös ez a karácsonyfa, 
Ördög hozta, vagy Angyal hozta – 
Kik köntösére kockát vetnek, 
Nem tudják, mit is cselekesznek, 
Csak orrontják, nyínak, gyanítják 
Ennek az éjszakának a titkát, 
Mert ez nagyon furcsa karácsony: 
A magyar nép lóg most a fákon.

És a világ beszél csodáról, 
Papok papolnak bátorságról. 
Az államférfi parentálja, 
Megáldja a szentséges pápa. 
És minden rendű népek, rendek 
Kérdik, hogy ez mivégre kellett. 
Mért nem pusztult ki, ahogy kérték? 
Mért nem várta csendben a végét? 
Miért, hogy meghasadt az égbolt, 
Mert egy nép azt mondta: „Elég volt.”

Nem érti ezt az a sok ember, 
Mi áradt itt meg, mint a tenger? 
Miért remegtek világrendek? 
Egy nép kiáltott. Aztán csend lett. 
De most sokan kérdik: mi történt? 
Ki tett itt csontból, húsból törvényt? 
És kérdik, egyre többen kérdik, 
Hebegve, mert végképp nem értik – 
Ők, akik örökségbe kapták –: 
Ilyen nagy dolog a Szabadság?

Angyal, vidd meg a hírt az égből, 
Mindig új élet lesz a vérből. 
Találkoztak ők már néhányszor 
– A költő, a szamár, s a pásztor – 
Az alomban, a jászol mellett, 
Ha az Élet elevent ellett, 
A Csodát most is ők vigyázzák, 
Leheletükkel állnak strázsát, 
Mert Csillag ég, hasad a hajnal, 
Mondd meg nekik, – 
                            mennyből az angyal

New York, 1956.


Kategória: ünnepek, október 23. | Megjegyzés hozzáfűzése

VERSENYFELHÍVÁS – BOD PÉTER ORSZÁGOS KÖNYVTÁRHASZNÁLATI VERSENY

Kategória: Uncategorized | Címke: | Megjegyzés hozzáfűzése

Iskolai Közösségi Szolgálati lehetőség a KÖNYVTÁRBAN

Kedves Tanulók!

Aug. 24-től aug. 28-ig az iskolai könyvtárban segítségre lenne szükség a tankönyvek bevételezésében (pecsételés és leltári számok beírása ), valamint a tankönyvek kiosztásra történő előkészítésében. A segítségért IKSZ órákat tudok adni. 🙂
Amennyiben érdekel Titeket a lehetőség, szeretnétek jönni,  kérem, aug. 16-ig legyetek szívesek, jelezzétek ezt nekem az email-címemre (kassaine.mrena.judit@vargaszolnok.hu ) írott levélben azzal a kiegészítéssel, hogy mely napokon, illetve, hogy a délelőtti vagy délutáni órákban tudnátok jönni.
Aug.16. után a kért időpontokat figyelembe véve beosztom a jelentkezőket a munkára, és amint ez megvan, értesítem őket arról, hogy mikor jöjjenek. 
Előre is köszönöm a segítséget!
További szép nyarat, jó pihenést kívánok!
Kassainé Mrena Judit (könyvtárostanár)
Kategória: IKSZ | Megjegyzés hozzáfűzése

A VARGÁS ALKOTÓI PÁLYÁZAT EREDMÉNYHIRDETÉSE

KEDVES OLVASÓK !

A KÖNYVTÁR AZ IDEI TANÉVBEN IS MEGHIRDETTE A VARGÁS ALKOTÓI PÁLYÁZATOT, MELYNEK EREDMÉNYÉT EZÚTON HIRDETJÜK KI.

Dia2

VARGÁS ALKOTÓI PÁLYÁZATUNKAT IDÉN NAGY MILÁN 12.D OSZTÁLYOS TANULÓ NYERTE COOL TÚRA CÍMŰ NOVELLÁJÁVAL, MELYET AZ ALÁBBI LINKEN OLVASHATTOK: Nagy Milán: Cool túra

SZERETETTEL GRATULÁLUNK MILÁNNAK A SZÉP EREDMÉNYHEZ, ÉS JUTALMÁHOZ , AZ 5000 FT-OS AJÁNDÉK KÖNYVUTALVÁNYHOZ. 

 

 

 

Kategória: VARGÁS ALKOTÓI PÁLYÁZAT | Megjegyzés hozzáfűzése

SULIGÁLA – ONLINE

KÖSZÖNJÜK MINDENKINEK!

Kategória: ünnepek, rendezvények, suligála 2020 | Megjegyzés hozzáfűzése