Vannak napok, melyek nem szállnak el,
De az idők végéig megmaradnak,
Mint csillagok ragyognak boldogan
S fényt szórnak minden születő tavasznak.
Valamikor szép tüzes napok voltak,
Most enyhe és derűs fénnyel ragyognak.
Ilyen nap volt az, melynek fordulója
Ibolyáit ma a szívünkbe szórja.
Ó, akkor, egykor, ifjú Jókai És lángoló Petőfi szava zengett, Kokárda lengett és zászló lobogott; A költő kérdett és felelt a nemzet. Ma nem tördel bilincset s börtönajtót Lelkes tömeg, de munka dala harsog, Szépség, igazság lassan megy előre, Egy szebb, igazabb, boldogabb jövőbe.
De azért lelkünk búsan visszanéz, És emlékezve mámoros lesz tőled, Tűnt március nagy napja, szép tavasz, Mely fölráztad a szunnyadó erőket, Mely új tavaszok napját égre hoztad, Mely új remények ibolyáját fontad. Ó nagy nap, szép nap, légy örökre áldott, Hozz mindig új fényt, új dalt, új virágot!
„Ez a nap annak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Európa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is”. – ifj. Fasang Árpád
A magyar kultúra napját minden évben január 22-én ünnepeljük.
Ennek alkalmából rövid kulturális kvíz kitöltésére invitálom az olvasóimat, melyet az alábbi linkekre kattintva lehet kitölteni:
A könyvtárunk idén december 14-én is otthont adott a magyar munkaközösség által szervezett adventi szavalóversenynek, melyen a szolnoki és a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei általános iskolák végzős tanulói és iskolánk 9. évfolyamos diákjai mérhették össze tudásukat. Örömmel hallgattuk a versmondókat, akik ünnepivé varázsolták szavalataikkal ezt a délutánt.
Köszönjük szépen a kollégáknak a felkészítést, a versenyzőknek pedig a részvételt.
DÍJAZOTTAK
Anyolcadik osztályosok kategóriájában az következő eredmények születtek:
1. helyezett : Gulyás Dorka ( az abonyi Somogyi Imre ÁLtalános Iskola tanulója)
2. helyezett : Kovács Regina (a szolnoki Kodály Zoltán Ének-zenei ÁLtalános Iskola és Néptánc Alapfokú Művészeti Iskola tanulója)
3. helyezett : Horváth Júlia Jázmin ( a szolnoki Kodály Zoltán Általános Iskola és Néptánc Alapfokú Művészeti Iskola tanulója)
A kilencedik osztályosok kategóriájábanaz alábbi eredmények születtek:
1. helyezett : Sebestyén Gitta 9.A osztályos tanuló
2. helyezett : Szerencsés Szandra 9.A osztályos tanuló
Fogadjátok szeretettel idén is Mrenáné Szakálos Ilona, nyugdíjas kolléganőnk karácsonyi könyvjelzőjét! Mindig izgalommal várjuk ezt a különleges olvasmánylistát.
„Az irodalom az egyetlen dolog, amely segít az embernek a túlélésben, abban, hogy megbékéljen a korával.”
(Ljudmilla Ulickaja)
Rakovszky Zsuzsa Az idők jelei
Julie Otsuka Buddha a padláson
Visky András Kitelepítés
Tompa Andrea Sokszor nem halunk meg
Nádasdy Ádám Hordtam az irhám
Pléh Csaba Árnyak
Ljudmilla Ulickaja Az igazi nevem
Krusovszky Dénes Levelek nélkül
Bonnie Garmus Minden kémia
Peter Wohlleben A fák titkos élete
Ali Smith Nyár
Szeretettel küldöm könyvlistámat,
kívánok békés karácsonyi ünnepeket és boldog új esztendőt!
Advent (ádvent, úrjövet) a keresztény kultúrkörben a karácsonyt megelőző negyedik vasárnaptól karácsonyig számított időszak. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6.) tart.
Advent eredete a 4. századig nyúlik vissza. VII. Gergely pápa négyben határozta meg az adventi vasárnapok a számát. Advent első vasárnapja, a keresztény egyházi év első napja mindig november 27. és december 3. közé esik.Az adventi időszak
Az időszak
Az advent szó jelentése „eljövetel”. A latin „adventus Domini” kifejezésből származik, ami annyit tesz: „az Úr eljövetele”. A karácsonyt megelőző várakozás az eljövetelben éri el jutalmát. Régebben egyes vidékeken „kisböjtnek” nevezték ezt az időszakot.
Adventi koszorú
Adventkor a 19- 20. század óta szokás koszorút készíteni. Az adventi koszorú ősét 1839-ben Johann H. Wichern német evangélikus lelkész készítette el: egy felfüggesztett szekérkeréken 23 gyertyát helyezett el, melyek közül minden nap eggyel többet gyújtott meg karácsonyig.
Ma az adventi koszorú általában fenyőágból készített kör alakú koszorú, melyet négy gyertyával díszítenek. A gyertyák színe katolikus körökben egy rózsaszín kivételével lila, mert a katolikus hagyományok szerint az advent színe a lila, a bűnbánat és a megtérés jelképe, a koszorú négy gyertyája közül – a meggyújtás sorrendjében – az első, a második és a negyedik lila, míg a harmadik, a közelgő ünnepet szimbolizálva: rózsaszín. A negyedik színe a bűnbánat színe, a lila – az adventi felkészülés során ugyanis ugyanúgy önmegtartóztatással, bűnbánattal készülnek a keresztények a közelgő karácsonyra, mint húsvét előtt. A rózsaszín gyertya pedig a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömöt jelenti, az öröm színe a fehér, de ha ez lilával keveredik, akkor rózsaszín lesz belőle. Az elvilágiasodott szokások szerint azonban, ma már sokfelé különböző színű gyertyákkal díszítik az adventi koszorút, zöld, sárga, kék, fehér, arany, ezüst, narancssárga és szinte bármilyen színű lehet. A gyertyákat vasárnaponként (vagy előző este) gyújtják meg, minden alkalommal eggyel többet. A világító gyertyák számának növekedése szimbolizálja a növekvő fényt, amelyet Isten Jézusban a várakozónak ad karácsonykor. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.
Minden gyertya szimbolizál egy fogalmat: hit,remény, szeretet, öröm. A gyertyák egyben a katolikus szimbolika szerint egy-egy személyre vagy közösségre is utalnak:
Ádám és Éva– mint akiknek elsőként ígérte meg Isten a megváltást (hit);
zsidó nép– akinek megígérte, hogy közülük származik a Messiás (remény);
Keresztelő Szent János – aki hirdette Jézus eljövetelét, és készítette az utat az emberek szívéhez (szeretet);
Szűz Mária– aki megszülte a Fiút (öröm – rózsaszín gyertya).
Adventi naptár
Az adventi naptár használatának népszokása 1900 körül kezdődött, kialakulása egy német édesanyához kötődik, akinek kisfia, Gerhard, már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva-várt és megszokott karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya ezért érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Mikor a kisfiú felnőtt, nem felejtette el édesanyja meglepetését, és üzleti vállalkozásba kezdett. Olyan naptárt szerkesztett, amelyen huszonnégy ablakocska mögé egy-egy darab csokoládé vagy cukorka volt elrejtve, s ezek csak a spaletták kinyitása után váltak láthatóvá.
Név jelentése: tiszta Név eredete: Egyiptomi-görög-német-magyar eredetű
Név elemzése: A Katalin név olyan személyiség kialakulásához járulhat hozzá, aki rendkívül élvezi mások társaságát, és mindig új arcokat szeretne megismerni. Ennek az egyéniségnek szinte lételeme a változás, gyorsan vág az esze, kreatív és sokoldalú. Nagyon szeret utazni, és olyan munkákat végez szívesen, melyekben használhatja ezeket az adottságait. Nehézségekbe azért ütközhet, mert az állandóság és nyugalom nagyon távol áll tőle. Becenevek: Kata, Katácska, Kati, Katika, Katinka, Kató, Katóka, Katus, Katuska, Katalinka, Katica, Katuci
Naptári napok: Április 30. és November 25. Naptárban nem szereplő névnapok: Február 13. ,Március 9. , Május 9. , Szeptember 15. , December 31.
NÉVADÓINK
BÁNFFY
KATALIN
Batthyányné
alsólindvai Bánffy Katalin
XVI.századi magyar nagyasszony, Batthyány Ferenc hadvezér és politikus felesége.
Bánffy Katalin az alsólindvai Bánffy családból származott. Édesapja alsólendvai Bánffy Miklós, ajtónállómester, Pozsony vármegye főispánja, édesanyja Margareta von Sagan hercegnő volt. Bánffy Katalin férje Batthyányi Ferenc bán. A férj sokat volt távol hadban, vagy gyűlésen, így gyakori volt köztük a levélváltás, melyet a kor szokásaitól eltérően magyar nyelven végeztek. Bánffy Katalin ezen kívül latinul és németül is levelezett többek között Miksa királlyal, az özvegy Mária királynéval és Medici Katalinnal. A kortársai a legszellemesebb (legműveltebb) magyar asszonynak tartották. Kanizsai Orsolya közeli barátnője volt.
Férjétől nem született gyermeke, így más családok gyermekeinek nevelését vállalta magára németújvári és rohonci udvarában. Nemes családok kérvényezték, hogy vegye magához gyermeküket nevelőiskolává váló udvarába. Ha egy lány férjhez készült menni, a menyegzőt is Bánffy Kata szervezte. Maga is részt vett a ház körüli teendőkben, hímezett, varrt, font, csipkét vert és koszorút kötött. Férje kérésére ágyúgolyót önteni is megtanult. Kertkultúrája Európa-szerte ismert volt, gyümölcsöt szállított a Németalföldre, az esztergomi érseknek, a magyar királyi udvarba és más uralkodóknak is. Sikeres volt a hal- és baromfitenyésztésben. Kedvelte a vadászatot, értett az orvostudományhoz. A mohácsi csata után több üldözött családot befogadott. Utolsó ismert levelét 1563 januárjában írta. Ez év szeptemberében még részt vett Miksa magyar király koronázásán, ám következő évben nem jelent meg Zrínyi Miklós esküvőjén – valószínűleg már nem élt. Levelezéseit ma a körmendi levéltár, a Magyar Országos Levéltár, a Bécsi Állami Levéltár, a Brüsszeli Levéltár és az Erdődy család levéltára őrzi. 1936 és 1951 között a nevét viselte a szolnoki leánygimnázium, amit a gimnázium alapítványának elnevezése ma is őriz.
VARGA KATALIN
Halmágy 1802. augusztus 22. – Halmágy
1852 után
„A
szászföldi Kőhalomszék Halmágy nevű községében született. Apja Varga János
kisbirtokos, anyja Rosondai Katalin, mindketten régi hadnagyi család sarjai.
Szüleit még gyermekkorában elveszítette, és testvéreivel együtt hányatott ifjú
kor várt rá.
Katalin
férjhez ment, de férjét korán elveszíti, s özvegyként maga műveli kis, öröklött
földecskéjét, amely megélhetést ad számára. Hamarosan azonban egy szerencsétlen
kimenetelű pör igazságtalan ítélete nincstelenné teszi. 1840 tavaszán a
legnagyobb nyomorban tengődik Bécsben, ahol segélykérés miatt tartózkodik;
birtokügye azonban végleg elvész, s ekkor visszatér Erdélybe. Ekkor érlelődik
meg benne az elhatározás : bécsi tapasztalatait, komoly képességét […] erejét a
kizsákmányolt jobbágyok hasznára fordítja. A „középtermetű, barna, pirosarcú,
fekete szemű ”, magyarul, németül és románul beszélő […] 38 éves magyar asszony
az abrudvidéki román (bányász)jobbágyok
tanácsadójává és rövidesen vezérévé lesz. Varga Katalin beáll a küzdők sorába,
a sornak élére. […]
A
zalatnai uradalom parasztjainak nyomasztó helyzetét mélyen átérezve, elkészít
egy kérvényt, melyet személyesen visz fel Bécsbe az uralkodóhoz, amely
összefoglalva tárta fel a három község panaszait ( a vármegye és uradalom
tisztjeinek zaklatásai, a súlyosbodó
robot…stb.) és kívánságait,. de
rövidesen be kellett látnia, hogy a parasztok jogos kérése süket fülekre
talál. […] Tettek következnek. […] A
hatóságok kezdenek felfigyelni Varga Katalin működésére.
[…] A „veszedelmes
lázítónő ” elfogatásával kapcsolatos kísérletek azonban egyelőre még sikertelenek maradnak. […]A nép gyűlölete
pedig egyre nő elnyomói ellen; egyre gyakoribbak lesznek a nyílt ellenállások
is.
1847
január végén letartóztatják Varga Katalint, s évekig a gyulafehérvári börtönben raboskodik. Ügye
1850-ben kerül napirendre. Az ítélet : „Varga
Katalin az állami közbiztonság, a közbéke elleni vétség és a jobbágyoknak
földesuruk elleni izgatása miatt – a közel 4 évi vizsgálati fogság után –
háromhavi elzárásra, a perköltségek viselésére és a büntetés letöltése után Erdély
területéről való eltávolításra ítéltetik.”
[…]
Varga
Katalin életének további alakulásáról semmit sem tudunk. Csak a hagyomány
tartotta ébren emlékét Halmágyon.” Haláláig rendőri megfigyelés alatt élt.
Felhasznált
irodalom:
A Szolnoki Állami Varga Katalin Általános Leánygimnázium évkönyve : az 1958/59. tanévről. 3-4.o.
Titokzatos szimbólumok keresése a könyvtárban, majd a “kazamatákban”
Minden agysejtünket megdolgoztató logikai feladványok
Gondolatolvasás
“Bolygók tánca” a “szférák zenéjére”
Izzasztó és látványos kísérletek
Az örök élet és ifjúság keresése a gyógynövények segítségével
… Komoly próbatételek, hatalmas nevetések, jó beszélgetések… Íme egy kis ízelítő:
EGY FANTASZTIKUS KÖZÖSSÉGBEN ELTÖLTÖTT FANTASZTIKUS ESTE !
Köszönöm a közös munkát a program megvalósításában Balogh Béla, Banczik Mariann, Bezzeg Dávid, Boros Anita, Deákné Longauer Adél, Igrinyi Krisztina, Kedves Mónika, Kiss László, Kissné Rákóczi Zsuzsanna, Kovács Sándor, Kovácsné Boross Zsuzsanna, Soós-Deák Réka, Vallyonné Kéri Judit, Vida Kinga kollégáimnak!
Varga Katalin Gimnázium Könyvtára 